– Szeg�ny csal�dban 5 testv�remmel apa n�lk�l nõttem fel, ugyanis �desap�m a h�bor�b�l hazat�rve 1946-ban meghalt. M�r fiatalon seg�tnem kellett �desany�mnak, hogy a mindennapi betevõt elõteremtse. Az �ltal�nos iskola mellett 1948-1949-ben a Level�nyi �llami Gazdas�gban juh�szkodtam. A gazdas�g tulajdon�ban l�võ m�nesben sokszor meg�ltem a csik�s lovakat. Ekkor figyelt fel r�m elõsz�r Polner J�nos, a csik�telep vezetõje. �ll�st aj�nlott a lovak mell�, term�szetesen azonnal elfogadtam. Itt kezdõd�tt el versenyp�lyafut�som. A telepen l�võ galopp �s d�jugrat� lovakkal a k�rny�kbeli versenyeken indultam. Sokkal izgalmasabb �s �rdekesebb volt, mint eddigi „munk�m”. Szorgalmasan gyakoroltam az �ltalam kre�lt p�ly�n. Sokszor buktam, de ez nem vette el a lelkesed�semet. Az 50-es �vekben m�r egym�s ut�n j�ttek az eredm�nyek. 1952-ben 13 �vesen Magyar Bajnoks�got nyertem. – Ilyen fiatalon! Hogy tudta Suti b�csi feldolgozni ezt az eredm�nyt? Hogy folytat�dtak a sikerek? – 1952-tõl, mint v�logatott lovas, Eur�pa versenyeit j�rtam. A kor�n el�rt sikerek engem nem t�lt�ttek el semmif�le �ntelts�ggel, hiszen nekem ez volt a munk�m, ebbõl �ltem. Naponta hat �r�t �ltem lovon, dolgoztam �s szerettem, amit csin�lok. Igaz�b�l nem elm�lkedtem azon, mit jelentenek sz�momra ezek az eredm�nyek. 1957 m�jus�t�l okt�berig k�lf�ld�n tart�zkodtam a v�logatottal �s versenyeztem. – Azt�n kijutott a r�mai olimpi�ra. Hogy eml�kszik vissza �lete legnagyobb verseny�re? – Nem mondhatom, hogy a legide�lisabban alakultak a k�r�lm�nyek, mivel Sz�pl�ny nevû lovamat a verseny elõtt k�t h�ttel kaptam meg a B�bolnai �llami Gazdas�gt�l. Burgert R�bert a gazdas�g vezetõje kijelentette, hogy csak �n lovagolhatom a tulajdonukban l�võ lovat. Sz�pl�nyr�l tudni kell, hogy egy nagyon �rz�keny, izg�ga, fegyelmezetlen l� volt. A bemeleg�t�sekn�l k�l�n odafigyel�st ig�nyelt. �n �ltal�ban a nehezebb lovagl�s� lovakkal �rtem el a legnagyobb sikereket. Sz�pl�nnyal is hamar l�trej�tt k�z�tt�nk a megfelelõ �sszhang. Egy�niben a 10. helyez�st �rt�k el, nyilv�nval�an egy hosszabb felk�sz�l�si idõvel t�bbre lett�nk volna k�pesek. – Mikor ker�lt Suti b�csi a H�R D�ZSA-hoz? – Kiskunhalas a 6o-as �vek k�zep�n m�r a magyar lovassport egyik fellegv�r�nak sz�m�tott. Ekkor m�r jav�ban folyt a rivaliz�l�s a Bp.-i Honv�d �s a H�R D�ZSA k�z�tt. A Bp.-i D�ZSA megszûn�s�vel az ottani lovasok Halasra ker�ltek, erõs�tve ezzel az egyes�letet. Hirling J�zsef nyerõ csapatot ir�ny�tott itt. K�zt�k volt a t�bbsz�r�s magyar bajnok Matajsz J�nos, B�bel J�zsef �s Karcs� Imre. Ilyen l�gk�rbe cs�ppentem bele. Kiskunhalas sz�momra az ide�lis k�r�lm�nyek mellett a meg�lhet�st �s a szakmai tov�bbfejlõd�st jelentette. Sokat seg�tett�nk egym�snak az edz�seken. Ez idõ t�jt m�r a H�R D�ZSA volt az az egyes�let, amelyre a v�logatott �p�lt. Utaztunk �s versenyezt�nk, legjobb tud�sunk szerint. – Mi�rt hagyta abba a versenyz�st olyan hirtelen? – 1972-ben a gerincs�rvem miatt fejeztem be v�gleg a versenyz�st.1971-ben m�g k�sz�ltem a m�ncheni olimpi�ra, de nem jutottam arra �rdemes l�hoz, �gy nem indultam. Ha valaminek nekikezdtem, azt teljes erõbedob�ssal csin�ltam, nem l�ttam �rtelm�t „j�tszadozni” egy �ltalam nem megfelelõnek tartott l�val. – Melyik l� nõtt legjobban a sz�v�hez? – Nem tettem k�l�nbs�get lovaim k�z�tt, egyform�n a sz�vemhez nõtt valamennyi. A legeredm�nyesebb azonban �reg�r volt. Magasugrat�sban nem volt nyerõ, de a 16o-on szerintem t�bbet nyertem vele, mint az akkori magyarorsz�gi 16o-as lovak �sszesen. (�reg�r 1962-ben m�g kenyeret hord� kocsisl� volt B�k�s megy�ben. Sz�rmaz�sa m�ig ismeretlen. - a szerzõ) – Mi lehetett Suti b�csi sikereinek titka? – Mindig a legjobbat pr�b�ltam kihozni a lovamb�l �s magamb�l egyar�nt. Figyeltem �s tanultam versenyt�rsaimt�l is. Erre a legjobb p�lda a lipcsei verseny. 57.-k�nt startoltam egy olyan versenysz�mban, ahol a lovas saj�t maga v�lasztotta a vonalvezet�st, �s a legjobb idejû lovas nyert. �n sosem voltam j� a p�ly�im megv�laszt�s�ban, ilyenkor mindig az elõttem indul�k vonalvezet�s�t figyeltem. Vasili P. rom�n lovas ekkor m�r mindk�t lov�val vezetett a mezõny elõtt 14 m�sodperccel. �n az �ltala v�lasztott vonalat lovagolva vertem meg saj�t p�ly�j�val. �gy sosem volt gondom a vonalvezet�ssel. �letemben egyetlen egyszer t�vesztettem, r�ad�sul, amikor �n �p�tettem a p�ly�t. – Mi t�rt�nt 1972 ut�n? – A lovasiskol�ban maradtam, mint szakaszparancsnok, k�sõbb sz�zad–parancsnok lettem. A hat�rõr lov�szk�pz�sben 1986-ig vettem r�szt, ekkor vonultam nyug�llom�nyba. Manaps�g nevelt fiamnak, S�s Atill�nak seg�tek a lovak kik�pz�s�ben. – Mi a v�lem�nye a mai lovassportr�l? – A mai magyar lovassportban sajnos a p�nz �s a tehets�g ritk�n tal�lkozik. Az anyagiak viszont a lovas elsz�nts�ga �s szorgalma n�lk�l nem elegendõ. A lehetõs�gek jobbak, a lovasok k�pzettebbek, tanultabbak, de az elsz�nts�g �s a kitart� munka m�g hagy k�v�nnival�t maga ut�n. – K�sz�n�m a besz�lget�st! Tov�bbi j� eg�szs�get k�v�nok! Suti Istv�n �let�tja 1939. j�nius 23. Mindszenten sz�letett 1948-1949. Level�nyi �llami Gazdas�gban dolgozik, mint juh�sz 1951. Felgyõi �llami Gazdas�gban csik�s 1952. õsz: a v�logatott tagja Budapesten; edzõi: T�th B�la, dr. Reznej Jenõ, M�rtonfi B�la, Haslinszki G�za 1953. Magyar Bajnoks�g 1. hely 1956. tagja volt az olimpiai keretnek, de fiatal kora miatt nem indulhat 1957. N�pstadion Nemzeti V�llalatn�l versenyez 196o. R�mai Ny�ri Olimpiai J�t�kokon 10. helyez�s (Sz�pl�ny) 1963. Kiskunhalasi Hat�rõr D�zsa sz�neiben versenyez 1969. NATO bajnoks�g, B�cs 1. hely – elõl�ptetik alhadnaggy� 1972. eg�szs�g�gyi okok miatt befejezi a versenyz�st 1986. sz�zadosk�nt nyug�llom�nyba vonul Bab� Szilvia