Skewbald |
Frisch Andrea |
|
Nagy, szablytalan elhelyezkedsû foltok, sznk fehr vagy a fekett kivve brmilyen sznû. |
 |
Deres |
Frisch Andrea |
|
A testszõrzez alapszne fehr szõrszlakkal vegytve, abban az esteben, ha a srga alapszn keveredik a fehr szõrzettel, mely egy rzsasznes rnyalatot eredmnyez, vrcsederesrõl beszlnk. A fekete vagy barna testsznt fehr szõrkkel, ami kkes rnyalatot ad, vasderesnek nevezik. |
 |
Piebald |
Frisch Andrea |
|
Nagy, szablytalan fekete, fehr foltok |
 |
PALOMINO/IZABELLA FAK |
Frisch Andrea |
|
Aranysznû szõr fehr srnnyel s farokkal. |
 |
Szrke |
Frisch Andrea |
|
Szõrnek szne a szinte fehrtõl a sttszrkig terjedhet. A bõr fekete. A barnval pettyezett szrke szõrt legyes szrknek nevezik. A vilgosszrke szõrzetet stt gyûrûkkel mondjk almzottnak. |
 |
Zsufa fak |
Frisch Andrea |
|
Knnyû, homoksznû alapszõrzet fekete srnnyel s farokkal. Gyakran van a htn stt csk, amelyet szjaltnak neveznek, s a l nyaktl a farkig hzdik. A zsufa fak szne a srgtl az egrszrkig vltozik. Bõre fekete. Nhny zsufa fak lnak cskok vannak a marjn s a lbn. Ezeket zebrafoltnak nevezik s valsznûleg az lczs maradvnyai. |
 |
Krmszn |
Frisch Andrea |
|
Mindentt krmsznû. Cremellnak is nevezik. Bõrben nincs festkanyag. |
 |
Srga |
|
|
A spadt aranyszntõl az aranyl vrsig. A srny s a farok lehet vilgosabb vagy sttebb a szõrzetnl. A legsttebb rnyalat a mjsrga. |
 |
Stt pej |
Frisch Andrea |
|
Vegyes fekete s barna szõrzet fekete lbbal, srnnyel s farokkal. Az erõsen sttbarna lovak szinte feketnek tûnhetnek. |
 |
Tarka |
Frisch Andrea |
|
Barna vagy szrke szõrzet sttebb cskokkal vagy foltokkal.
|
 |
|