L�z�r Ervin: A N�gysz�glet� Kerek Erd�
L� Szerafin legy�zi �nmag�t

,,Ha egyszer t�z percig csend lenne itten, az lenne �m a sz�p'' - gondolta Mikkamakka, �s lehunyta a szem�t. A f�l�t is lehunyta volna, de tudvalev�, hogy a f�l�t senki sem tudja behunyni. M�g Mikkamakka se. Esetleg befoghatta volna, de minek? Mert �ppen �fel�je k�zeledett a l�rma, a hejehuja, a hipszihopsza. Vacskamati, Aromo �s Bruckner Szigfrid hejehuj�zott �s hipszihopsz�zott. �rteni ugyan semmit sem lehetett a kajd�csol�sb�l, de hogy ezek valamin igen felh�borodtak, az m�r egyszer biztos.
 
Ott is voltak m�r Mikkamakka el�tt.
 
- Henceg�s! - ord�totta Vacskamati.
 
- Nagyk�p�! - ki�ltozta Aromo.
 
Bruckner Szigfrid egyenesen �gy b�d�lt el:
 
- Nagypof�j�!
 
- Kicsoda? - k�rdezte Mikkamakka.
 
- L� Szerafin! - b�mb�lt�k k�rusban.
 
- Nem hiszem - mondta Mikkamakka.
 
Ezek h�rman annyira meglep�dtek, hogy t�tva maradt a sz�juk. M�g az ordib�l�st is abbahagyt�k.
 
- M�g hogy nem hiszed - sz�lalt meg v�gre szemreh�ny� hangon Vacskamati -, amikor h�rman mondjuk neked?
 
- El�sz�r is nem mondj�tok, hanem ord�tj�tok, harsogj�tok, b�mb�litek. M�sodszor pedig, nem term�szete.
 
- Kinek?
 
- L� Szerafinnak.
 
- Micsoda?
 
- A nagyk�p�s�g.
 
- Na h�t akkor gyere, n�zd csak meg magad! - kiab�lt nekiv�r�s�dve Aromo, �s r�ngatni kezdt�k Mikkamakk�t a tiszt�s m�sik v�ge fel�. Oda is r�ngatt�k egykett�re. M�r csak az�rt is, mert mag�t�l is ment volna.
 
Ott �llt L� Szerafin, a k�k paripa, egy szarvasb�rdarabbal tisztogatta a szem�veg�t. Szel�dnek l�tszott, mint a ma sz�letett b�r�ny. Mikkamakka meg a r�ngat�st�l zordan �gy sz�lt hozz�:
 
- Mif�le nagyk�p�sk�d�s folyik itt?
 
- Hol? - k�rdezte L� Szerafin, �s k�r�ln�zett. Hogy jobban l�sson, a szem�veg�t is feltette.
 
- Na l�tod, m�g tet�zi is?! - ki�ltotta Aromo. - Ez m�r t�bb a sokn�l. H�t nem te nagyk�p�sk�dt�l itt az el�bb?!
 
- �n? - nyitotta t�gra a szem�t L� Szerafin. - Ne haragudjatok, nem tudom, mir�l besz�ltek.
 
- Majd �n eml�keztetlek! - rik�csolt Bruckner Szigfrid. - Azt mondtad, mindenkin�l gyorsabban tudsz futni.
 
- Az igaz, azt mondtam - b�lintott L� Szerafin.
 
Mikkamakka csak �mult-b�mult, nem akart hinni a f�l�nek. Ilyeneket �ll�t ez a szer�ny, kedves L� Szerafin. Hiszen sohasem volt nagyk�p�. M�r �ppen sz�ra nyitotta a sz�j�t, de Vacskamati k�zbev�gott.
 
- A gazell�n�l is gyorsabban, mi?
 
- Igen - b�lintott L� Szerafin, �s elpirult.
 
- �s a gep�rdot is lepip�lod, mi? - sz�jaskodott Bruckner Szigfrid.
 
- A gep�rdot is - mondta L� Szerafin, �s m�g jobban elpirult.
 
- �s tal�n - k�rdezte dr�mai hangon Aromo a f�kezhetetlen agyvelej� ny�l -, �s tal�n engemet is?
 
- Ne haragudj, Aromo - mondta ekkor sz�gyenl�sen L� Szerafin -, t�gedet is.
 
M�r a f�le hegye is piroslott, annyira sz�gyellte mag�t.
 
- Hazugs�g - mondta Aromo.
 
- Nem hazugs�g - r�zta a fej�t L� Szerafin.
 
- Akkor mi�rt pirult�l el? M�g a f�led hegye is piros - mondta Mikkamakka.
 
- Te se hiszel nekem - n�zett r� szomor�an L� Szerafin. - Az�rt pirultam el, mert irt�zom a dicsekv�st�l.
 
- Akkor meg mit dicsekszel itt! - hadon�szott Bruckner Szigfrid.
 
- Csakhogy nem dicsekszem, az igazat mondom. �s b�r az igazat mondom, m�gis olyan, mintha dicsekedn�k. - Elhallgatott. - Ez �gy el�g z�rzavaros... Mikkamakka...
 
- �rtem �n, �rtem - b�logatott Mikkamakka. - Az lesz a legjobb, ha versenyt futsz vel�k. Az a tiszta dolog.
 
- Sz�vesen - kapott a sz�n L� Szerafin. - Rajta, m�r futhatunk is!
 
- �gy van, versenyt futunk! - lobogott Bruckner Szigfrid. - Sok besz�dnek sok az alja.
 
El is indultak azonnal a Nagyr�t fel�. Akkora volt ez a Nagyr�t, hogy egyik v�g�r�l �ppen hogy csak l�tni lehetett a m�sikat. Alig-alig. Nem besz�lve a m�sik v�g�r�l. Mert onnan meg az egyiket lehetett alig-alig l�tni. Sz�val j�kora r�t volt. �ppen versenyfut�sra val�.
 
- Arr�l fussunk erre, vagy err�l fussunk arra? - k�rdezte Bruckner Szigfrid.
 
- Nekem mindegy - mondta L� Szerafin.
 
- M�g hogy mindegy, neki teljesen mindegy, hogy arr�l erre vagy err�l arra! Pedig ha err�l arra - h�borgott Bruckner Szigfrid -, az �ppen ellenkez�je annak, mint ha arr�l erre. �ppen ez�rt...
 
Mikkamakka f�lbeszak�totta a sz��radatot.
 
- Akarsz futni, vagy sem?
 
Persze megint fej�n tal�lta a sz�get. Mert Bruckner Szigfrid h�mezett �s h�mozott, majd azt mondta:
 
- Egyel�re el�g lesz neki egy n�lam gyeng�bb ellenf�l is. Az is ell�tja a baj�t. Mondjuk, Aromo vagy Vacskamati. Ha �k vesztenek, amit k�tve hiszek, akkor j�v�k �n.
 
Ezt sz�pen kital�lta. Somolygott is a bajsza alatt Mikkamakka.
 
Vacskamati meg nagyban helyeselt.
 
- Igaza van Szigfridnek! El�g ha Aromo legy�zi. Igaz, Aromo?
 
- Mint a sicc, �gy otthagyom! - p�ffeszkedett Aromo.
 
- Ak�r indulhattok is - mondta Mikkamakka. - Elfuttok az erd�sz�lig meg vissza. J�?
 
B�lintottak.
 
- Hoh�! - sz�lt k�zbe Bruckner Szigfrid. - �s ha csalnak?
 
- Csalnak? Mi�rt csaln�nak? - csod�lkozott Mikkamakka.
 
- H�t a gy�zelem�rt - mondta Bruckner Szigfrid. - Valamelyik j�val el�bb megfordul, mintsem el�rn� az erd� sz�l�t, �s uzsgyi, vissza. Mintha m�r ott lett volna. Akkor mi van?
 
- Akkor az csal�, nem gy�ztes - mondta Mikkamakka. - De ha m�r ennyire k�t�d az ebet a kar�hoz, h�t legyen. Mindegyik versenyz� k�teles egy gallyat hozni az erd� sz�l�n �ll� tiszaf�r�l. Az lesz a bizony�t�k, hogy ott j�rtak.
 
- Ez az - mondta Bruckner Szigfrid. - Indulhattok.
 
H�romra indultak is. Sitty, Aromo, sutty, L� Szerafin. M�r csak k�t kicsi pont a t�volban. Azt�n m�r csak egy kicsi pont a t�volban, mert ugye Aromo j�val kisebb, mint L� Szerafin, hamarabb el is t�nt szem el�l.
 
- Alhatunk is egyet, ameddig visszat�rnek - v�lte Bruckner Szigfrid, s m�r alkalmas fekv�hely ut�n kutatott a tekintet�vel, de Vacskamati f�lki�ltott.
 
- J�n m�r Aromo!
 
- Ilyen hihetetlen gyorsan? - csod�lkozott Mikkamakka, de akkor � is megl�tta a k�zeled� pontocsk�t. - Nicsak - mormogta -, ez azt�n gyors l�b� leg�ny!
 
- Mondtam �n, hogy �gy legy�zi L� Szerafint, mint a pinty - �rvendezett Bruckner Szigfrid.
 
- Nono! - mondta Mikkamakka.
 
A pontocska n�tt, n�d�g�lt.
 
- Csak a sz�ja nagy ennek a L� Szerafinnak - jegyezte meg Vacskamati, de bizony a v�g�n nagyon elhalkult a hangja.
 
- Nono! - mondta Mikkamakka.
 
Mert akkor m�r �kl�mnyiv� n�tt a pontocska, azt�n dinnye nagys�g�v�, azt�n meg a vak is l�thatta, hogy nem Aromo sz�guld ott, hanem L� Szerafin.
 
Sitty, ott is volt mellett�k, szusszant egyet, �s odaadta a tiszafagallyat Mikkamakk�nak.
 
- �s Aromo? - k�rdezte Bruckner Szigfrid.
 
- Tal�lkoztam vele - mondta szer�nyen L� Szerafin -, nagyon igyekezett.
 
Ehhez bizony nem f�r k�ts�g, L� Szerafin els� lett. J� f�l�ra m�lva v�gtatott be Aromo, m�g a nyelve is kil�gott, totty le a f�ldre, a z�ld gallyat maga mell� ejtette.
 
- H�t te, ph�... olyan gyors vagy, phi... - lihegett -, mint a sz�lv�sz. Most m�r elhiszem, hogy nem gy�zhet le senki.
 
L� Szerafin lehajtotta a fej�t, meghat�dott.
 
De nem �m Bruckner Szigfrid!
 
- M�g hogy senki! - hadon�szott. - Haha! J� vicc. Mert egy vacak nyulat legy�z�tt. Most majd Vacskamati m�resre tan�tja.
 
- �n? - ijedt meg Vacskamati, akinek am�gy sem volt er�s oldala a fut�s.
 
- Te h�t - mondta magabiztosan Bruckner Szigfrid, �s kacsingatott, integetett Vacskamatinak.
 
- De hiszen l�ttad, hogy mint a sz�lv�sz - pr�b�lkozott Vacskamati, de Bruckner Szigfrid nem is engedte neki v�gigmondani, valamit sutyorogni kezdett a f�l�be. Vacskamati visszasutyorgott.
 
Sutyorogtak, motyorogtak.
 
Azt�n: hihi, nevetett Vacskamati, meg h�h�, nevetett Bruckner Szigfrid. Hihi-h�h�.
 
- Majd �n most megtan�tlak - mondta Vacskamati L� Szerafinnak, �s f�nylett az orra hegye.
 
- M�g hogy te! - d�h�ng�tt Aromo. - V�gig se tudod futni a t�vot.
 
- A legy�z�tt tartsa a sz�j�t! - legyintett Bruckner Szigfrid. �sszenevettek Vacskamatival.
 
No de Mikkamakka j�l l�tta �m, hogy min mulatnak. De nem sz�lt semmit.
 
El is indult a k�t fut�. Vacskamati lassan kocogva, L� Szerafin meg, mint a ny�l. Kisv�rtatva elt�ntek mind a ketten. Csend lett, csak Bruckner Szigfrid heher�szett.
 
- M�g hogy a leggyorsabb! Majd most megkapja - mormogta.
 
Na �s akkor, l�ssatok csod�t, f�lt�nt a l�that�ron Vacskamati, lobogtatta a z�ld gallyat. Futott, ahogy a l�ba b�rta. L� Szerafin meg sehol.
 
- Na mit mondtam, l�tj�tok?! - ugr�lt Bruckner Szigfrid. - Odan�zz! N�zd a gy�ztest!
 
�m ekkor a t�volban megjelent egy ici-pici pont. Vacskamati m�r csak sz�z m�terre volt a c�lt�l. A pont dinnye nagys�g� lett, Vacskamatinak m�r csak �tven m�ter. M�r csak h�sz. �s j�tt sz�guldva L� Szerafin. Vacskamatinak m�r csak t�z m�ter, �s puff, els�v�tett mellette L� Szerafin a z�ld gallyal.
 
- Hahaha - nevetett Mikkamakka -, els� L� Szerafin, m�sodik Vacskamati!
 
L� Szerafin most m�r lihegett egy kicsit.
 
- Nem is tudtam, hogy te ilyen gyors vagy - lihegte elismer�en Vacskamatinak.
 
Vacskamatit ette a m�reg.
 
- Csak p�r l�p�s hi�nyzott - mormogta.
 
Mikkamakka meg nevetett, nevetett.
 
- Aha - kapott a homlok�hoz Aromo -, �n meg m�g azt hittem, Vacskamati gyorsabb n�lam.
 
- Mi�rt, tal�n nem gyorsabb? Te egy h�ttel L� Szerafin ut�n �rt�l a c�lba, �t meg alig tudta legy�zni - mordult r� Bruckner Szigfrid.
 
- �s a gallyak?! - d�h�d�tt meg Aromo.
 
Bruckner Szigfrid csuklott egyet.
 
- Mif�le gallyak?
 
Vacskamati is csuklott egyet.
 
- L�ttad ezt, Mikkamakka - ord�totta Aromo -, l�ttad?
 
- L�ttam h�t - nevetett Mikkamakka. - Azt nevetem, hogy m�g �gy sem siker�lt.
 
L� Szerafin ebb�l az eg�szb�l nem �rtett semmit.
 
- Mi az? Mi t�rt�nt? - k�rdezte.
 
Aromo odaugrott hozz�.
 
- Sz�mold csak meg a gallyakat! H�ny tiszafagallyat l�tsz?
 
- Egy, kett�, h�rom - sz�molt L� Szerafin. - �s a negyedik?
 
- Ez az! �ppen ez az! - kiab�lt Aromo. - Hol a negyedik?
 
Mikkamakka csak mosolygott.
 
F�lder�lt L� Szerafin k�pe is.
 
- Ja, most m�r �rtem.
 
Nevetett, ahogy a tork�n kif�rt.
 
Bruckner Szigfrid meg Vacskamati nagyon suny�tott.
 
Kider�lt a csal�s.
 
Mikkamakka m�r azt is j�l l�tta k�l�nben, amikor Vacskamati az Aromo hozta z�ld gallyat a bl�za al� rejtette. Azt is j�l l�tta, amikor Vacskamati verseny k�zben, tisztes t�volra t�l�k egyszer csak lefek�dt a f�be, kicsit v�rt, el�kotorta a z�ld gallyat, �s elindult visszafel�. Arra persze nem gondolt, hogy L� Szerafint �gy sem tudja legy�zni. Mert elfelejtette, hogy L� Szerafin csodal�. Azaz l�csoda. Vagy mi a sz�sz!
 
- Nincs m�s h�tra - mondta ekkor Mikkamakka -, vagy elismeritek; hogy L� Szerafin nem nagyk�p�sk�d�tt a mese elej�n, csak az igazat mondta...
 
- Vagy? - k�rdezte Bruckner Szigfrid.
 
- Vagy te versenyt futsz vele, �s legy�z�d.
 
- �n? �n fussak versenyt egy k�z�ns�ges k�k csodal�val? Aki r�ad�sul szem�veges is. Vagyis rokkant. Azt m�r nem, annyira nem alacsony�tom le magam.
 
- Akkor pedig neki van igaza - pr�b�lta lez�rni a vit�t Mikkamakka.
 
- M�r pedig nincs - toppantott Bruckner Szigfrid.
 
- Akkor fuss vele versenyt - mordult r� Aromo.
 
- Igaz is - mondta Vacskamati -, mutasd meg neki, Szigfrid! Fuss!
 
Bruckner Szigfrid a l�b�hoz kapott.
 
- Jaj - mondta -, �ppen most fussak vele versenyt, amikor a l�bamban a cs�z megt�madta a k�szv�nyemet? Azaz hogy ford�tva: a k�szv�ny a cs�zomat. Jaj! - S�ntik�lt. - K�l�nben majd ha t�z �vvel fiatalabb leszek, akkor majd megmutatom neked, te sz�lv�szl�.
 
- Azt m�g megv�rjuk - nevetett Mikkamakka, �s elindultak vissza a tiszt�s fel�.
 
F�l�ton j�rhattak, amikor Bruckner Szigfridnek felcsillant a szeme. M�g a cs�zos k�szv�ny�r�l is megfeledkezett.
 
- Az �m! - rikoltotta - L� Szerafinnak nem egy ny�llal meg Vacskamatival kell versenyt futnia. Nem is egy �reg oroszl�nnal. K�r�l�llt�k.
 
- Hanem?
 
- L�val - emelte fel az ujj�t Bruckner Szigfrid. - �gy igazs�gos lenne.
 
- De amikor itt nincs m�s l� csak � - akad�koskodott Aromo.
 
Bruckner Szigfrid ezen elgondolkodott.
 
- Megvan - mondta kis sz�net ut�n. - Akkor fusson versenyt �nmag�val.
 
- �nmagammal? - �muldozott L� Szerafin.
 
- Igen - ragyogott Bruckner Szigfrid -, akkor elhiszem, hogy te vagy a leggyorsabb. Gy�zd le �nmagad! �mulva n�zt�k, csak Mikkamakka mosolygott.
 
- Na menj�nk csak, menj�nk - terelgette �ket hazafel�: - Amit k�rsz, azt m�r r�g megtette L� Szerafin. Legy�zte �nmag�t.
 
- Mikor? - tiltakozott Bruckner Szigfrid.
 
- Amikor nem adott neked egy nyaklevest - nevetett Mikkamakka.